Ne add fel! Összehasonlítás a közösségi médiában

A Facebook-on, Instagramon, a Threaden, a LinkedInen és más közösségi médiákon keresztül való kapcsolatteremtés más emberekkel nagyon jó dolog. A koronavírus idején, amikor nem tudtunk személyesen találkozni, a közösségi média révén mégis kapcsolatban maradtunk.

Ha csak előnyei lennének, az jó lenne, de ez nem így van. Manapság a hátrányok sokkal hangsúlyosabbak, mint az előnyök. Nem csak a hozzám közel álló embereket látom, hanem a javaslati funkció révén olyan embereket is, akiket nem ismerek, akikkel nincs közvetlen kapcsolatom.

A közösségi média a rivalizálás terepe. Akár akarjuk, akár nem, összehasonlítjuk magunkat másokkal. A közösségi médiában közzétett bejegyzések és képek gyakran a dicsekedés vágyából fakadnak. Szép helyeket, finom ételeket, drága tárgyakat töltünk fel, és ezek látványa hatással van az emberekre. "Nekem is oda kell mennem, nekem is azt kell ennem, nekem is azt kell megszereznem" – ilyen és ehhez hasonló vágyak kezdenek el gyökeret verni.

És amikor látjuk, hogy valaki egy híres cégnél dolgozik, fantasztikus dolgokat visz véghez, magas pozícióban van, irigykedünk rá. "Én is olyan akarok lenni, én is el kell érnem azt a pozíciót, én is eredményeket kell elérnem, én is nagy fizetést kell kapjak, én is egy híres cégnél kell dolgozzak, és sok ember kedveljen, híres legyek" – ilyen és ehhez hasonló, szakmai vágyak is felmerülnek.

A megelégedettség eltűnt. A saját életem jelentéktelennek tűnik. Nekem is olyan nagyszerűnek és vonzónak kell lennem, mint mások. De az életünk nem mindig ilyen. Ezért jön a frusztráció. Úgy érezzük, hogy ezek az emberek mindig ilyen csodálatos életet élnek, ezért irigykedünk rájuk.

Nem mindig engedhetjük meg magunknak a drága és finom ételeket, a gyönyörű helyeket. Nem könnyű egész életünkben olyan helyen dolgozni, amit mások irigyelnek. Törekedjünk a fejlődésre, de ne hasonlítsuk az életünket mások életéhez. A saját életünk is gyönyörű és értékes. Legyünk hálásak a jelenért, és haladjunk tovább a jövő felé.